Munzlinger Attila

:
1964-ben születtem Marosvásárhelyen. Ötéves voltam, amikor az első színes fényképet láttam, és ekkortájt szálltak le a Holdra az első emberek. Mind a két esemény egy életre meghatározta gondolkodásomat. Tizenkét évesen elkezdtem fotográfiát tanulni, azóta kisebb-nagyobb kihagyásokkal folyamatosan tanulom. Ugyanez a helyzet a csillagászattal is: állandóan igyekszem tanulni valamit az égboltról. A fotográfiát és a csillagászatot nem volt nehéz összekötni, egyszerre foglalkozhattam mindkét számomra kedves időtöltéssel. Az asztrofotó ugyanakkor számomra nem csak időtöltés, hanem gondolkodási forma és világnézet is egyben, a lencsén keresztül másképp érzékelem a világot, mint szabad szemmel. Fotóimon igyekszem összekötni az ember alkotta tájat a csillagos égbolt csodáival, hangsúlyozva ezáltal kozmoszlakó mivoltunkat, másrészt a fényképeken úgy lehet ábrázolni a csillagos eget, ahogy manapság már nem látni azt, a sok légszennyezés és fényszennyezés miatt. Szeretném felhívni a figyelmet a fejünk felett pompázó univerzumra, hátha kozmikus polgári öntudattal felelősebben fogunk viszonyulni egymáshoz és világunkhoz.

Fényképek